 |
| Kép 1: Longyearbyen medvenyomok |
Isbjørn jellemzése
Földünk jegesmedve állományát 20.000 – 25.000 egyedre becsülik. (Minden kutató egyetért abban, hogy ez egy nehezen meghatározható, igen jelentős hibaszázalékot tartalmazó adat). A Norwegian Polar Institute kutatói 20 szub-populációt (alpopuláció) különböztetnek meg az Arktisz területén, amiből 30% él Eurázsia északi végein. Isbjørn (jégmedve norvégul) néven azt a megközelítőleg 3.000 példányt illethetjük, akik „részben norvég fennhatóság alatt élve” a Barents szub-populációhoz tartoznak. A Barents tenger jéggel fedett vizeinek- és egyben a szub-populáció elterjedésének határait a Spitzbergák – Ferenc József-föld – Novaja Zemlja szigetvilágai alkotják. Az Északi-sarkvidék élővilága a ciklikusan változó déli jégperemek mentén koncentrálódik (Arctic ring of life) – ezen az életgyűrűn jutnak át egyes medvék a nyugaton lévő Grönlandi- illetve a keletre elhelyezkedő Kara-tengeri szub-populációk területeire.
 |
| Kép 2: Medvecsalád |
A megfigyelések adataiból egyértelműen kiderül, hogy az óriási fehér vándorok igazi nomádokként róják a Barents-tenger jégmezőit. A barnamedvéktől eltérően, egyáltalán nem rendelkeznek saját territóriummal. Napi 50-70 km távolságot sétálnak táplálék után kutatva, nem ritkán évi 5.000 km vándorutat megtéve (!) Svalbardról rendszeresen átjárnak a Ferenc József-földre és vissza, de vannak olyan egyedek is, akik többször megtették a „Novaja Zemlja oda – vissza útvonalat”. Megnyúlt testük, fejformájuk, hosszabb nyakuk, úszásra szakosodott lábaik, vízhatlan bundázatuk – mind, mind a vízi élethez történő tökéletes alkalmazkodás eredményei. 9.7 km/ óra sebességgel úsznak hosszútávon, nem ritkán 250-300 km napi teljesítményeket megtéve. (!) Így Földünk legnagyobb szárazföldi ragadozói (a Spitzbergákon élő hímek átlagos tömege 480 – 520 kg, a legnagyobb lemért példány 850 kg volt) valójában tengeri életet élnek. A víz alatt úszó medvék 2 perces búvárkodásra merülnek csak alá – vadászati módszereik következtében, nem töltenek hosszú időt a mélyben.
 |
| Kép 3: Polar bear |
Találkozás
„Medvével találkozni, nagy szerencse – nem találkozni vele, még nagyobb…” mondják ma is sokszor Székelyföldön. Nem volt más a vélekedés Longyearbyen-ben, a Spitzbergák fővárosában sem, egészen az egy évtizeddel ezelőtt történt teljes szemléletváltásig. Veszélyei ellenére (vagy éppen azért) ma a világ minden tájáról érkező látogatók egyik legféltettebb vágya, hogy megpillanthassák, esetleg le is filmezhessék az Arktisz csúcsragadozóit.
 |
| Kép 4: Longyearbyen |
„Longyearbyen-be érve nincs olyan külföldi, aki 5 percen belül ne kérdezne rá a medvékre” mondja Emelie Vatvik a városban élő turisztikai szakemberek egyike. „Indokolt is a kíváncsiság, hiszen az utca végén már az ő világuk kezdődik. Ha a birtokukra lépünk, a maximális biztonságra kell törekednünk. Nem lehet elégszer kihangsúlyozni, mennyire fontos a felkészülés és óvatosság” teszi hozzá.
Svalbard 1-1 felnőtt medvéjének évi kalóriaszükséglete 60-80 db gyűrűs- és szakállas fóka elfogyasztásával fedezhető. Ez egy állandó szám, amin csak nagyon lassan változtathat a kiválasztódás. A medvék nyáron koplalnak (sokszor hónapokig nem jutnak élelemhez), így állandóan éhesek. Bármennyire is ismerjük a méretben hasonló, rokon, Kodiak medvék (amerikai barnamedvék) természetét, viselkedését – itt azonnal felejtsük el az eddig tanultakat. Kezdésként két szabályt kell megjegyeznünk: 1./ Fegyveres kíséret nélkül soha ne hagyjuk el Longyearbyen városát, 2./ Mindenben kövessük fegyveres kísérőink utasításait.
 |
| Kép 5: Mi az ott |
A jegesmedve – ember találkozás során, soha nem tudni, mi fog történni. A megpillantott ragadozó szemérmesen elhúzódhat – vagy egyenesen csoportunkra támadhat. A Norwegian Polar Institute statisztikái szerint évi 3-5 medvét kell kilőni önvédelemből, emberekre támadás következtében. Szinte minden évben történnek halálos támadások. Az elkövető medvék fiatal egyedek, sérült idős példányok, vagy bocsaikat védelmező anyák. A jegesmedve támadása soha nem blöff (a rokon Kodiak medvék ember elleni támadásainak 90%-a csak erődemonstráció, s elfordulnak az embertől 1-2 m-re – legalábbis ezt írják a szakkönyvek és kiadványok…)
 |
| Kép 6: Szánok az éjféli napban |
A megpillantott medvéről ne vegyük le a szemünket, amíg biztos távolra nem kerülünk tőle. Ahol medve nyomok láthatók (partvonalak, gleccserek előtere, átjárók) fokozottan figyeljünk, hiszen rendszeresen használt csapáson járhatunk. A vadonban való táborozásnak külön szabályai vannak. A fegyveres őrök elektromos jelződrótokkal kell, hogy körbekerítsék a tábort (ez törvényileg előírt, kötelező procedúra). A medvéknek rendkívül jó a szaglása (1 m mély hó alól is kiszagolják a rejtőzködő gyűrűs fókát, illetve 100 k távolságból is képesek követni a nőstények nyomát a párzási időszak alatt) így külön szabály az, hogy olyan ruhában ne tartózkodjunk – olyan sátorban ne tartózkodjunk – amelyben korábban főztünk. Bontott élelmiszert az éjszakai táborban sohasem szabad tárolni. Alapszabály, hogy éjszaka a füstbombával kiegészített elektromos vezetékek mellett, szánhúzó kutyák és kísérő személyzet is őrizze a tábort.
„Jegesmedvét látni, fényképezni - sokak számára az emberi élet egyik legkülönlegesebb mozzanata, eseménye” magyarázza E. Vatvik. „Vannak akik többször is visszatérnek és belátták, nem tudják - nem szükséges megmagyarázni, miért.”
Mára a kutatók feltérképezték a szigetek legfontosabb medve zónáit (a nőstények fialási területeit). A N.P.I. adatai alapján a legjelentősebb medve populáció a Károly király földön (Kong Karl’s Land), Hopen,- Edgeøya és Nordaustlandet szigetein található. A piciny Kongsøya szigete valószínűleg bolygónk legsűrűbben belakott jegesmedve övezete: 12 db fialó nőstényt számoltak össze 1 km2-nyi területű hómező alatt.
 |
| Kép 7: Medvék |
A globális felmelegedés kedvezőtlen hatásait számos különböző tematika irányában követik, mérik a kutatók. Néhány kutatási terület:
- A felmelegedés okozta új paraziták és baktériumok hatása
- A felmelegedés okozta rövidebb táplálkozási időszak következményei
- A rövidebb táplálkozási időszak okozta méret és állomány csökkenés
- A felmelegedés okozta izoláltság hatásai (a jégpáncél zsugorodásával csökken az átjárási lehetőség Grönland és a Kara-tenger irányába)
Svalbard csúcsragadozóinak szervezete indikátorként jelzi a környezetszennyezési mutatókat is (a medvék testében koncentrálódik minden méreg). A mért adatok és előrejelzések évről - évre riasztóbbak. A jegesmedvék világa a végóráit éli.
Az Arktisz államai (Norvégia, Dánia /Grönland/, Oroszország, Kanada és az Egyesült Államok 1973-ban írták alá a jegesmedvék védelméről szóló The International Agreement for the Conservation of Polar Bears and Their Habitat törvényt. A norvég környezetvédelemben csak the Agreement / „A Megállapodás”- ként emlegetett törvény kitér a medvék hagyományos kultúrák (eszkimók) általi,- és sport vadászati szabályozására is. A Spitzbergákon nem élnek inuit őslakosok (eszkimók) – így Norvégia, egyetlen országként, teljes vadászati tilalmat vezetett be. A több évtizedes hatékony védelemnek köszönhetően (Norvégiában már 1927 óta léteztek jegesmedve vadászati szabályok) a jeges szigetek fehér vándorainak száma jelentősen emelkedett – sőt az utolsó 5 évben sem csökkent.
Svalbard kormányzója a Sysselmann, ugyanúgy, mint Norvégia kormánya, „hadat üzentek” a globális gazdasági-, és környezeti folyamatoknak: Norvégia már beadta kérelmét a 61.000 km2 területű szigetvilág UNESCO Világörökségi védelmére, s több mint egy évtizede „Földünk egyik legjobban óvott vadonja”-ként pozícionálja és kezeli és Svalbardot.
Az alig 1.500 lakosú Longyearbyen meglepő színvonalú és felszereltségű múzeumában (Svalbard Museum) már ma is meglepően magas a látogatók száma: 15.000 eladott belépő/év. Mindannyian ugyanazért érkeznek ide, bolygónk legészakibb, menetrendszerinti közlekedéssel is megközelíthető pontjára – hogy talán megpillanthatják a hatalmas fehér medvét.
 |
| Kép 8: Longyearbyen múzeum |
 |
| Kép 9-12: Svalbard tájképek |
Svalbard fehér vándorai egy globális küzdelem főszereplőivé váltak. Globális felmelegedés versus „a Megállapodás” kereteire épülő természetvédelmi intézkedések az Arktiszon. Az elkövetkező emberöltő klimatikai folyamatainak indikátorai, természetfilmjeinek dokumentarista sztárjai. Egyre többen úgy látják, sorsuk az emberiség sorsa.
 |
| Kép 13: Egyedül |
* * *
Szöveg: Gőgös Norbert
Kép: Svalbard Wildlife Eiendom AS.
Forrás:
Andreas Umbreit: Spitzbergen, Bradt Travel Guides Ltd, UK, 4th Edition – 2009
Norwegian Polar Institute: Polar Bears in Svalbard - 2005
Leave your comment