Ezt a cikket olvassa most ...

Spitzbergák – az Arktisz kapuja

Kép 1: Longyearbyen
Földünk eme, legészakibb, menetrendszerinti járatokkal elérhető pontja, az elmúlt 10 évben az európai közbeszéd részévé vált, sőt felkerült a legegzotikusabb turisztikai célpontok listájára is.  Hogyan lehetséges  - minek köszönhető ez? Rövidke írásunk a válaszokat kutatja, kutya- és motoros szánon utazva… a jegesmedvék birodalmában – Svalbardon.



Kép 2: Longyearbyen 2 

Longyearbyen - A jégvilág kulturális központja
Grönland és Kanada egyes részein (és az alaszkai kiadványokban – de csakis ott…) él néhány ember ennél északabbra is. A „Spitzbergák fővárosa” Longyearbyen azonban az egyetlen valódi város, napi közlekedési összeköttetéssel a világ más részei felé. Az északi szélesség 78° -án létrehozott kulturális sziget rendkívül fejlett infrastruktúrával (Földünk egyik legfejlettebb infrastruktúrájával!) rendelkezik. Minden lakosra több internet csatlakozás, műholdas és kábel tv, illetve telefonvonal jut. A sziget 2.800 lakosából itt él kb. 2.300 fő, így ide építettek minden üzletet és szupermarketet. Működnek itt óvodák, általános iskola, középiskola, sőt egyetem is. (!) A városnak kórháza, sportcentruma, fedett uszodája, könyvtára, kulturális központja, mozija és több múzeuma is van (!) A város hetilapja a Svalbardposten. Rendszeres városi buszjárat közlekedik, s magas a gépkocsik aránya is. A város „megyei hivatalai” TromsØ-ben találhatók.
 „Itt minden a Spitzbergák-áramlatnak köszönhető” magyarázza Emelie Vatvik, az egyik legnagyobb beutaztató iroda munkatársa. „Ez a Golf-áramlat északra tévedt ága… olyan éghajlatot teremtve a szigetek nyugati oldalán, ami valójában nem is lehetséges... Az Északi-sarkkör felett 12° messzeségben máshol a húsbavágó örök fagy uralkodik.” teszi hozzá. Valóban, Longyearbyen kikötője az év nagy részében megközelíthető – ellentétben minden más hasonló szélességen fekvő tengerparti területtel.
A megdöbbentően fejlett infrastruktúra két legszembeötlőbb példája az egyetem (UNIS – University Centre in Svalbard) és a növény génbank (Svalbard Global Seed Vault) működtetése.
Az 1993-ban létrehozott UNIS a nemzetközi sarkkutatás in situ projektjeit szolgálja: A campus küszöbén kilépő diákok és kutatók azonnal az arktikus vadonban találják magukat. 2006-ban fejezték be a Svalbard Science Park építkezéseit, ahol ma 350 egyetemista tanulhat. A képzés angol nyelven zajlik, a hallgatók 50% norvég és 50% nemzetközi diák (25 országból)




Kép 3 – 6:   UNIS 1-4.

 A Svalbard Global Seed Vault növényi mag génbankot egy felhagyott bánya tárlóinak mélyén építették. „A minden génbankok anyjaként” létrehozott intézmény 2008-ban nyitotta meg hűvös kapuit, a Föld kevésbé biztonságos helyein üzemeltetett génállomány intézményei számára. Bolygónk legbiztonságosabb növényi génbankjában már most 200.000.000 db magot őriznek. Ez az emberiség élelmezésére felhasználható növények mintáinak 35%-át fedi. Itt raktározzák civilizációnk 2.000 stratégiai fontosságú élelmiszer növényének genetikai készleteit – minden jövőbeni természeti- és társadalmi katasztrófára felkészülve. (Ebben a növényi Noé bárkájában őrzik többek között a legízletesebb 32 féle ír krumpli „genetikai receptjét” is.)


Kép 7-8: Svalbard Global Seed Vault

Az éjféli nap vonzása
Az utóbbi 10 évben megindult a tehetős déli látogatók áradata. (…itt délinek számítanak a brit, skandináv vagy kanadai látogatók is.)
Március-április-május során érkeznek a legtöbben, hiszen Világos Tél van, vagyis a porcukor hótakaró mellett, a légköri viszonyokból adódóan szinte megállás nélkül süt a szikrázó nap. Ekkor érhető el a hátország, ekkor lehet hosszabb szántúrákat szervezni. A hőmérséklet ritkán csökken -10ºC alá, s az éjféli nap szinte fáradhatatlanná erősíti a turistákat.

Kép 9: Áprilisi természet

Egy rövid beszélgetés Kjserti Ellen Noras-sal, a Svalbard Tourism fiatal munkatársával sokat segít az ide érkező utazók motivációinak feltérképezésében: „Vannak azok, akik már 5-6 alkalommal vettek részt safarikon, valahol Kelet- vagy Dél-Afrikában. Ezek során már annyi tucat oroszlánt láttak, úgy érzik megérett az idő, hogy végre megpillantsák a ragadozók igazi királyát is…” magyarázza. „A legtöbben Skandináviából jönnek. Kíváncsiak Földünk legnagyobb jeges vadonjára, de arra is milyen lehetett országaik északi határvidéke, az ember megérkezése előtt. Félik az Arktisz könnyeit… Tudják, hogy elolvadóban van ez a természeti csoda, s minden egyes vízcsepp a természet segítségkérése is egyben.” folytatja.
A „tehetős déli látogatók áradata” természetesen nem a spanyolországi vagy balatoni turisztikai statisztikák számait jelenti. A magán vendéglátók férőhelyei mellett 2012-ben 7 hotel működött, 700 ágy férőhellyel. (A hotelek között van 4**** kategóriájú is, de a legegyszerűbb hotelek is skandináv színvonalúak – vagyis nagyon jók.) Figyelembe véve, hogy az északi szélesség 78º-án a világon sehol másutt nincs szálloda, vagy akár kiadó szoba sem – ez a férőhelyszám igen jelentős. Keresleti piac lévén, főidényben a szállodák mindig foglaltak. A nyári látogatók döntő többsége óceánjáró hajókon érkezik – ők Longyearbyen boltjainak, kocsmáinak, éttermeinek és múzeumainak forgalmát növelik, de éjszakára visszavonulnak a fedélzet luxusába.

A „sarkkutatás mekkája”
Az UNIS – University Centre in Svalbard új központjának 2006. évi megnyitása egy évszázados kutatómunka szimbolikus betetőzése is volt egyben. A Spitzbergák áramlatnak köszönhető megközelíthetősége révén, a szigetvilág 100 éven át „alaptáborként”, „kapuként” szolgált, majd minden, az Arktiszra és az Északi-sarkra induló expedíció számára. Külön szakirodalom öleli fel a „svalbardi” sarkkutató vállalkozások hosszú történetét. Innen indult többek között Fridjof Nansen (1861 – 1930) pályafutása, Richard E. Byrd (1888-1957) világhírű repülőútja, Roald Amundsen (1872 – 1928) Norge expedíciója és Umberto Nobile (1885 – 1978) több léghajós felfedezőútja is.
Oslo és TromsØ mellett mára Longyearbyen múzeumai is világszínvonalú kiállítási anyaggal szolgálnak, minden a sarkkutatásokkal kapcsolatos témák iránt érdeklődő látogató számára. Az UNIS a legmagasabb szintű kutatási – oktatási intézmények egyike, szakembereit minden nemzetközi projekt meghatározó tagjai közt ott találjuk.      

* * *

Szöveg:  Gőgös Norbert / Mobil: +36 30 250 2765
Kép: Marcela Cardenas
Emelie Vatvik
Ole Joergen Liodden
Konstantin Simonov
Svalbard Tourism

Forrás:
1./ Andreas Umbreit: Spitsbergen, Bradt Travel Guide / Fourth edition / England - 2009.
2./ Cholnoky Jenő: A jégvilág, Singer és Wolfner Irodalmi Intézet / Második kiadás - 1930
3./ Norwegian Polar Institute: Polar Bears in Svalbard - 2005

Comments for this entry

Leave your comment