|
Kép 1: Spitzbergák |
|
Kép 2: Svalbardi tengerpart |
Az északi szélesség 74°- 81° között elterülő szigetvilág a Nordkapp (Európa legészakibb, közúton megközelíthető pontja) és az Északi-sark (Földrajzi Északi-sark) „félútján fekszik”, mindkettőtől megközelítőleg 1000 – 1000 km távolságra. A Norvégia fennhatósága alá tartozó szigetvilág területe 62.050 km2 (Svájc méretének a másfélszerese), nemzetközileg használt nevét – Spitzbergen – a Jeges-tengerből kicsúcsosodó hegyeiről kapta. A szigetek norvég neve – Svalbard – a múlt század elején jelent meg a köztudatban, s végérvényesen csak 1925 óta tartozik az anyaországhoz, hiszen azóta tartózkodik állandó norvég kormányzó (a Sysselmannen) a tartományi fővárosban, Longyearbyenben. A szigetek felületének 60%-át fedik gleccserek, s a rendkívül tagolt partvonalakat kristálytiszta vizű fjordok övezik, minden irányból. Longyearbyenbe az Isfjorden fjord vizén (jégpáncélján…) lehet bejutni, s aki elér ide, elmondhatja, hogy járt a fények igazi fővárosában…hiszen az április 20 – augusztus 23. időszakban a napkorong egy pillanatra sem bukik a horizont alá. „Az érem sötét oldala”, az október 26 – tól február 15-ig tartó, fogcsikorgató sarki éj is tartogat egy csodát az ekkor idelátogató kevesek számára: az északi fény (aurora borealis) ekkor tart rendszeres néma vetítést a nyílt égbolt végtelen multiplexén.